
Már egészen pici korom óta van bennem valami furcsa. Valahogy másképp látok és élek meg dolgokat, mint ahogyan azt elvileg kéne. Mindig mondták, hogy örök álmodozó, örök gyerek vagyok. Csak mert minden történést, minden rezdülést valahogy kihegyezve, a nap sugarai felől közelítek meg, miközben látom az árny oldalt is, de azt igyekszem elkerülni. Ha örülök…
Tovább »