LeiLike

Este van, este van, a szél meg csak egyre fúj, fejemben muzsikál egy keserves, fájó húr. Csontjaim sajognak: Ez már az öregség? Miért is nem hallgattam Anyumra réges-rég?   Pedig Ő megmondta: “Kislányom, öltözz fel! Fájni fog ez még, majd ha öreg leszel.” De mit nekem intő szó! Jaj, mindig a para! Most látom be… Tovább »

Az évek alatt sokféle nőt és tulajdonságaikat volt szerencsém – inkább mondanám szerencsétlenségem – megfigyelni. Nem vagyok az a tipikusan full csajos fajta, mondhatni “nem tudok nőül gondolkodni”. Kialakult egy amolyan bekategorizálás, ami valamiért mese alakok személyében, film címekben fogalmazódott meg bennem. 🙂 Íme, a típusok: Zsémbes Zsófi: mindenért morog, folyton zsörtölődik, másokat hibáztat. Kíváncsi Fáncsi:… Tovább »

A jó idő kicsalogatott a szabadba, felüdülést hozva egy hétvégi napba. A madarak dalát öröm volt hallani, a tavaszi szellőt arcomon érezni.   Felébredt a remény: tán mégsem veszett el? A kedvenc évszakom adott most életjelt! Téli kabátomat otthon hagyhatom, tavaszi felsőben – végre, szabadon!   Vártam, hogy a fák kivirágozzanak, bódító illatukkal elvarázsoljanak. Zümmögő… Tovább »

Egy kapcsolat olyan, mint egy kulcs csomó. Az évek során egyre több kulccsal bővül. A kulcsok, amikkel a kapcsolat egy újabb és újabb titkos szobájának ajtaja nyílik. Minden szobában van valami új dolog a társunkról. Ha minden részletét képesek vagyunk elfogadni és szeretni, vagy ha épp nem tetszik, megbeszélni és megigazítani (átrendezni, szelektálni közösen megoldani… Tovább »