<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>LeiLike</provider_name><provider_url>https://leilike.cafeblog.hu</provider_url><author_name>LeiLike</author_name><author_url>https://leilike.cafeblog.hu/author/leilike/</author_url><title>Emlékvers</title><html>&lt;p&gt;Emlékszem, hogy kiskoromban&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;olyan jó volt énnekem!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Dédszüleim, nagyszüleim &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;sokat voltak énvelem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Közeleg a holtak napja,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ez emlékek megszálltak.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Oly jó volna, hogyha megint&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;elevenné válnának.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Karácsonyok, szülinapok,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;nagy családi ünnepek...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Olyan jókat beszélgettünk&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;akkoriban veletek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Elmentetek, itt maradtunk&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;mostanra már nem sokan.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Elrettentő a gondolat:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;gyermekkorunk elillant.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Most már csak a szép emléknek&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;maradtatok szívemben,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;albumomat nézegetve&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;szememből a könny cseppen.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter wp-image-116 size-full&quot; src=&quot;https://leilike.cafeblog.hu/files/2016/10/gothic-1629448_960_720.jpg&quot; alt=&quot;gothic-1629448_960_720&quot; width=&quot;960&quot; height=&quot;640&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Simon Leila&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;2016. október 22.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://leilike.cafeblog.hu/files/2016/10/gothic-1629448_960_720-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>