LeiLike

Emlékvers

Emlékszem, hogy kiskoromban olyan jó volt énnekem! Dédszüleim, nagyszüleim  sokat voltak énvelem.   Közeleg a holtak napja, ez emlékek megszálltak. Oly jó volna, hogyha megint elevenné válnának.   Karácsonyok, szülinapok, nagy családi ünnepek… Olyan jókat beszélgettünk akkoriban veletek.   Elmentetek, itt maradtunk mostanra már nem sokan. Elrettentő a gondolat: gyermekkorunk elillant.   Most már csak… Tovább »

Kék halál….

  Tavaly áprilisi tréfát űzött velem a számítógépem,  ezért gondolataimat gyorsan rímbe szedtem. Íme:   Ülök a gép előtt, csinálom a dolgom, hisz’ nemrég lett kicserélve a RAMom. Gondoltam, suhanni fognak a programok, de mégsem. Azt hittem, agyvérzést kapok!   Bootolok, várok, sípol és semmi, kezdünk a gépemmel nagyon rosszban lenni. Végre elindult….de mégsem. Hopp:… Tovább »

Őszi szösszenet

Kora őszi napsütésben, Mikor a szél se rebben, Zavart gondolatom támad: Nem is ősz, inkább még nyár van!   Várom a sárguló levelek zizegő hullását, a fák lombjainak vöröses árnyalatát. A nyári pólók helyét felváltja a pulcsi, de kell is ezt nekem elecsetelni?   Sütőtök illata belengi a lakást, Illatos víz alatt is égnek már a gyertyák…. Tovább »

Evezz az Élet tengerén…

Evezz az Élet tengerén, de lassan eltompul a fény….   Csak állok a sötétben, köröttem emberek, s felmerül a kérdés: Én itt mit keresek? Rossz hajóra szálltam, most mit tehetek? Várok…… Míg erről elmehetek.   Valami feldereng tompán, egy halvány folt, egyre közeledik, egyszer csak felrikolt: “Hé, Te lány! Mire vársz? Hogy tán megértenek? Gyere… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!